Kopp Mária
Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
Mikor élne jól a magyar?
Avagy: Azonosságok és különbségek a vágyaink és a helyzetünk által megkívánt értékek között
Csermely Péter, 2010.04.30, p - 07:45

Bármilyen index szempontjából sokkal előnyösebb helyzetben van Magyarország, mint az emberek megelégedettségét mérő mutató szerint, ahol a 107. helyen állunk a világ 178 országa között. Miben és miért térnek el a vágyaink és a helyzetünk egymástól ilyen nagyon? Erre a kérdésre keresi a bejegyzés a választ, tovább segítve ezzel egy helyes nemzeti önismeret kialakulását.

Egyetlen ország sincs, ahol ennyire nagyok az eltérések az értékelvárások és a valóság megélése között. Magyarok a világ negyedik legindividualistább nemzete. A mi individualizmusunk azonban maszkulin, amely egymást akarja legyőzni, és ezért rivalizál. Ráadásul bizonytalanságkerülők vagyunk, ami a rivalizálást tovább élezi, hiszen csak a halott ellenfél lehet biztos vesztes.

A bizonytalanságkerülés és a versengő individualizmus elegye törvényszerűen kitermeli a rövidtávú, az azonnali eredményt akaró gondolkodást, az egész személyiségre jellemző kettős tudatot és az elégedetlenséget is. Az önbizalom, az ésszerű kockáztatni tudás és az együttműködés azok, amelyeket el kell sajátítanunk. Ezért fontos az a sikercentrikus és közösségcentrikus iskolamodell, amelyet a Szárny és Teher című munkánkban vázoltunk fel.

Témakörök:
Hogyan lehetne jobbá tenni az oktatásunkat? II. rész
Avagy: Gondolatok a „Szárny és Teher” ajánlásainak visszhangja kapcsán
Csermely Péter, 2010.04.16, p - 04:20



A köztársasági elnök úr felkérésére a Bölcsek Tanácsa által készített, és egy korábbi blogbejegyzésben ismertetett „Szárny és Teher” című kötetnek az elmúlt két és fél hónapban alapvetően igen pozitív visszhangja volt. A mostani bejegyzésben ennek okait, és a – sok esetben jogos – kritikai megjegyzések némelyikére adott válaszokat foglalom össze.

A „Szárny és Teher”-rel kapcsolatos visszhangok és személyes tapasztalatok között sajnos akadtak nagyon keservesek. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy valami változófélben van. Az ország némely szegletében kezd visszatérni a tanári öntudat. A bejegyzésben írok az iskolai értékrend és a kreativitás összefüggéseiről, az okos gyermekszeretet és a sikercentrikus iskola hasznáról is.

Befejezésként pedig van egy további jó hírem. A beszélgetés az oktatásról nem ért véget. Sőt. Május 20-án konferenciát rendezünk az oktatásnak a „Szárny és Teher” című kötetben érintett kérdéseiről. A bejegyzés tartalmazza e konferenciára való jelentkezés módját.

Témakörök:
A véleményformálók láthatatlan ereje
Avagy: Van-e esély a magyar „establishment” megteremtésére?
Csermely Péter, 2010.02.12, p - 08:00

Azóta, hogy a Bölcsek Tanácsa tagjaként részt vettem a Tanács másfél éves munkájának bejelentésén, több száz levél öntött el. Nagyon sokan azt kérdezték tőlem: „Péter! Mi az esély arra, hogy abból, amit ti képviseltek, lesz is valami?” Megkockáztatom annak a kijelentését, hogy Magyarországon kialakulófélben van egy új „establishment”. A jelenlegi blogbejegyzés ennek a feltételezésnek az értelmezését és az esélyét járja körül.

Az általam vágyott és formálódni látott magyar „establishment” tagjai egy viselkedési forma hordozói, egy olyan láthatatlan klubot alkotó emberek, akik hitelesek, akik integráns egyéniséggel bírnak, akik önzetlenek, és akik hosszú távon gondolkodnak. Nevezzük őket értékkörnek.

A bejegyzésben néhány olyan hálózatos törvényszerűséget sorolok fel, amelyek megmutatják, hogy nem csak vágyálom, hanem egy jelenleg még búvópatakként zajló, de önerősítő folyamat lehet egy értékkör formálódása az országban. Megmutatom azt is, hogy az értékkör tagjai a hálózat egyébként nagyon messze lévő csoportjait kötik össze egymással, azaz véleményformálók és egyben a társadalmi helyzet stabilizálói is.

Témakörök:
Tartalom átvétel