Bölcsek Tanácsa
Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat
A példaképek ereje
Avagy: Miért fontos és milyen a követendő példa ma?
Csermely Péter, 2010.06.04, p - 07:26

Az értékválasztási lehetőségek ugrásszerű bővülése sok esetben nem gazdagodáshoz, hanem elbizonytalanodáshoz vezetett. Ez a helyzet felértékelte a hiteles példaképek jelentőségét. Magyarországon a pozitív példa még sokkalta ritkább, és ezért még sokkalta fontosabb, mint másutt.

Hol és miben kereshetjük a pozitív példákat ma? A hősök inflációjának korát éljük. Senki sem lehet igazi hős, mert van nála még nagyobb. A jellemfejlesztő pozitív példák keresésének első tanácsa tehát: a csoda helyett keresd a köznapian jót, keresd az emberszabásút.

Az élet egésze nem másolható. A jellemet a kiválóság sokoldalúsága edzi meg. Nem a mester megy a tanítványhoz, hanem a tanítvány találja meg a mestert. A pozitív példák második és harmadik tanácsai tehát: keresd a sokoldalúan, az integránsan jót, és keresd a belső sugárzást, az intenzitást.
 

Témakörök:
Hogyan lehetne jobbá tenni az oktatásunkat? II. rész
Avagy: Gondolatok a „Szárny és Teher” ajánlásainak visszhangja kapcsán
Csermely Péter, 2010.04.16, p - 04:20



A köztársasági elnök úr felkérésére a Bölcsek Tanácsa által készített, és egy korábbi blogbejegyzésben ismertetett „Szárny és Teher” című kötetnek az elmúlt két és fél hónapban alapvetően igen pozitív visszhangja volt. A mostani bejegyzésben ennek okait, és a – sok esetben jogos – kritikai megjegyzések némelyikére adott válaszokat foglalom össze.

A „Szárny és Teher”-rel kapcsolatos visszhangok és személyes tapasztalatok között sajnos akadtak nagyon keservesek. Ugyanakkor úgy tűnik, hogy valami változófélben van. Az ország némely szegletében kezd visszatérni a tanári öntudat. A bejegyzésben írok az iskolai értékrend és a kreativitás összefüggéseiről, az okos gyermekszeretet és a sikercentrikus iskola hasznáról is.

Befejezésként pedig van egy további jó hírem. A beszélgetés az oktatásról nem ért véget. Sőt. Május 20-án konferenciát rendezünk az oktatásnak a „Szárny és Teher” című kötetben érintett kérdéseiről. A bejegyzés tartalmazza e konferenciára való jelentkezés módját.

Témakörök:
A véleményformálók láthatatlan ereje
Avagy: Van-e esély a magyar „establishment” megteremtésére?
Csermely Péter, 2010.02.12, p - 08:00

Azóta, hogy a Bölcsek Tanácsa tagjaként részt vettem a Tanács másfél éves munkájának bejelentésén, több száz levél öntött el. Nagyon sokan azt kérdezték tőlem: „Péter! Mi az esély arra, hogy abból, amit ti képviseltek, lesz is valami?” Megkockáztatom annak a kijelentését, hogy Magyarországon kialakulófélben van egy új „establishment”. A jelenlegi blogbejegyzés ennek a feltételezésnek az értelmezését és az esélyét járja körül.

Az általam vágyott és formálódni látott magyar „establishment” tagjai egy viselkedési forma hordozói, egy olyan láthatatlan klubot alkotó emberek, akik hitelesek, akik integráns egyéniséggel bírnak, akik önzetlenek, és akik hosszú távon gondolkodnak. Nevezzük őket értékkörnek.

A bejegyzésben néhány olyan hálózatos törvényszerűséget sorolok fel, amelyek megmutatják, hogy nem csak vágyálom, hanem egy jelenleg még búvópatakként zajló, de önerősítő folyamat lehet egy értékkör formálódása az országban. Megmutatom azt is, hogy az értékkör tagjai a hálózat egyébként nagyon messze lévő csoportjait kötik össze egymással, azaz véleményformálók és egyben a társadalmi helyzet stabilizálói is.

Témakörök:
Hogyan lehetne újjáépíteni a magyar oktatás egész rendszerét?
Avagy: Mire jutottunk a Bölcsek Tanácsában az elmúlt másfél év alatt?
Csermely Péter, 2010.01.29, p - 12:00

Milyen körülmények változtatták meg az oktatás iránti igényeket világszerte az elmúlt évtizedekben? Legfontosabb hatásokként az információrobbanás, az emberi kapcsolatrendszer gyökeres átalakulása és az értékrend elbizonytalanodása említhetők. Hazánkban a rendszerváltás után a fentiekhez a fokozódó társadalmi differenciálódás, az iskolai demográfiai hullámzás és a pedagógus pálya leértékelődése járult hozzá.

A magyar oktatási rendszer az elmúlt harminc évben olyan gyors változássorozaton ment keresztül, amelynek igényei és elképzelései az oktatási rendszert kiérleletlenül, összecsiszolatlanul, sok esetben egymásnak részben ellentmondó hullámokban érték el. Ráadásul a változások elvárt üteme a legtöbb esetben illuzórikusan gyors volt. E hatások miatt az oktatási rendszert nem toldozni-foldozni, hanem alapjaitól újjáépíteni kell.

Az oktatási rendszer újjáépítésében a kiváló pedagógusok számának növelése képezi az első és legfontosabb prioritást. Olyan hosszú távú, kiszámítható, stabilitást garantáló oktatáspolitika kell, amely újra-integrálja a magyar oktatás rendszerét. Ennek javasolt részletei itt találhatók. Ha kitartóak és következetesek leszünk az oktatást jobbító munkánkban, akkor a magyar iskola az a hely lesz, ahová öröm járni, és ahol szeretetteljes értékrend honol. Az oktatás kiemelt fejlesztése a válságból való kilábalás hosszú távú nemzetstratégiájának egyik legfontosabb eleme, olyan közügy, amelyben az aktív részvétel minden érintett – végső soron az egész magyar társadalom – közös feladata.

Témakörök:
Tartalom átvétel