400.000 letöltés a CsermelyBlogon!
NAAAGY köszönet minden olvasónak!

Nagyon köszönöm minden Blogolvasónak a kitartó érdeklődését a blog iránt!

Csermely Péter

Megosztás
Amikor a riportert interjúvolják…
Avagy: Beszámoló a hatodik blogtalálkozóról

 

 

 

[A hatodik blogtalálkozóról Fehér Ádám és Kicsi Zsuzsi számolnak be.] A főszereplő Csermely Péter volt, akit Sulyok Katalin négy fő témakörben kérdezett: elsőként magáról a blogról érdeklődött, aztán Péter különféle tevékenységeinek személyes hátterét jártuk körbe, majd még mélyebbre menve elénk tárult Péter, a tudós, a tehetséggondozó, de elsősorban az ember.

Megtudtuk, hogy blog koncepciója az, hogy csak szervesen terjedjen, azaz azok és csak azok adják a hírét egymásnak tovább, akik a tartalmát fontosnak tartják. A blog maga is csak addig fog folytatódni, amíg olvassák.

Péter az édesanyjától már ötévesen megtanulta, hogy senki sem helyettesíthetetlen sehol, így ő sem az. Azóta arra is rájött, hogy ott vagyunk fontosak igazán, ahol kevésbé vagyunk helyettesíthetők. Sosem érezte jól magát a formális struktúrákban, és ezért nem is vállalt közéleti szerepet. A beszámoló kitér még hat (+ 1 titkos ) fontos gondolatra is, amely elhangzott. Mi a végkicsengés? Az út a fontos. És a hatásunk az út során. Ahogyan „vincenzio” mondaná: „The LIFE, stupid!”

 

Megosztás
Hét történet hét nagy öregről
Avagy: Mi mindent tanulhatunk a legkiválóbb példákból?

 

E blogbejegyzésben hét nagyszerű emberről írok le hét személyes történetet. A történetek főhőseitől lehetett tanulni – mint ahogyan bármelyik blogolvasótól is lehet. Valahol az életünk arról is szól, hogy másoknak tanulságot adó történetek hősei legyünk.

A történetek főszereplői (ABC sorrendben):
Sir David Attenborough
Chen-lu Chou
Donhoffer Szilárd
Gobind Khorana
Ho Peng
Maya Simionescu
Straub F. Brúnó

A bejegyzés végén írok néhány sort István fiamról, aki szerencsére egyáltalán nem öreg, de nagynak nagy, mert nem kevés erőfeszítés után éppen a héten szerezte meg a diplomáját. Örömmel közlöm Buzsáki György hozzászólását, aki a napokban kapta meg Freund Tamással és Somogyi Péterrel az agykutatás Nobel-díjának nevezett "The Brain Prize"-t. Mindhármójuknak gratulálunk!!!

Megosztás
Miért döcög az innováció Magyarországon?
Avagy: A tehetség hasznosulásának társadalmi alapjai

 

Ameddig nem tudunk nagyobb bizalommal lenni egymás iránt, addig mind az innováció, mind a tehetségek hasznosulása a töredéke marad annak, ami lehetne. Bizalom híján a biztonságkereső hálózatépítő stratégia érvényesül, és így a társadalmi csoportok zártak maradnak.

Az innovációhoz a legtöbb esetben egymástól gyökeresen különböző gondolatok találkozása kell. Az innovációcsírák hordozóinak olyan neveltetéssel és olyan környezetben kell találkozniuk, amely egymás őrültségeinek kíváncsi kombinálását módfelett nagy örömnek tartja. Az innovatív és tehetségtámogató viselkedési forma a piacot nem szükséges rossznak, hanem a saját maga fejlődését elősegítő mechanizmusnak tekinti.

Hogyan segíthetnénk a tehetség hasznosulását és az innovációt? Azzal, ha a tehetségeket már kicsi gyermekkoruktól kezdve megtanítanánk egy széles kapcsolati háló kiépítésére. Azzal, ha mind a tehetségekben, mind a fogadó közegben bátorítanánk az egymás értékeit és tapasztalatait elismerő nyitottságot és bizalmat. Azzal, ha a mindezt be tudnánk kapcsolni a világpiac áramlataiba.

 

Megosztás
A bankok rendszerének ketyegő bombái…
Avagy: Hogyan destabilizálhat egy rendszert az, ha minden tagja önmaga szeretne stabil lenni?

 

E blogbejegyzésben a bankrendszer stabilitásával kapcsolatos gondolataimat hálózatos megközelítésből fogalmazom meg. A bejegyzés aktualitását a Nature-ben januárban megjelent tanulmány adja meg. E szerint az a folyamat, amelyben a bankok a saját portfoliójukat egyre jobban kiterjesztették, a bankokat külön-külön stabilizálta ugyan, de ezzel csökkentette a bankrendszer egészének a stabilitását. Mindez felértékelte az állam szabályozó szerepét.

Egy komplex rendszer (így a bankrendszer is, ha szerkezete komplex) hajlamos a szabálykövető, megjósolható, „business as usual” típusú, nagyon egyszerű viselkedésre, míg egy kevésbé komplex rendszer gyakran igen jósolhatatlan, „krízisszerű” viselkedési mintázatokat produkál. A bejegyzésben leírom ennek alapeseteit.

Fontos következtetés, hogy a bankrendszer helyes kezelése csak rendszerszemléletű lehet. E kezelésmód középpontjában a bankrendszer szerkezetének komplexitását növelő intézkedéseknek kell lenniük, amelyekre a bejegyzésben konkrét példákat is hozok. Hazánk a pénzügyi változások hatásainak az átlagnál sokkal inkább kitett ország. Ráadásul a magyar bankrendszer mérete és komplexitása az átlagosnál kisebb. Mindez a stabilizáló szabályozást különösen szükségessé teszi.

A blogolvasók gondolatai mellett a bejegyzés tartalmazza Békesi László, Jaksity György, Róna Péter és Simor András hozzászólását is.

Megosztás
Lehet-e túl sok az, amit megtudunk?
Avagy: Mi lesz akkor, amikor már minden Wikiluki kinyílt?

A bejegyzés az információk elérhetőségét, a titok fogalmának újraértelmezését és azt a komplex jelenségcsokrot járja körül, ami mindezekkel összefügg. A titkaim súlyát önelfogadásom mértéke szabja meg. Ha közel tudom hozni a valódi, a saját magam által belül érzett és a külvilág fele mutatott három énképemet egymáshoz, akkor alhatok nyugodtan, és életem végén ekkor várhatom könnyű szívvel a távozást.

Az információterjedés hatóköre szerint az egész Föld pontszerűvé kezd válni. Ez mérhetetlenül felértékeli a közlés felelősségét. Az azonos elemekből álló, túlzottan összekötött rendszer instabil. A közösség működését stabilizáló info-demokrácia tehát éppenhogy nem mossa el a különbségeket, hanem a különbségek elfogadásával és az információknak az egyéniséget fejlesztő öncsatornázásával rokon.

Az információs szabadság kiterjesztése csak a saját magunk és másik elfogadásával élhető meg emberi tragédiák nélkül. Az információs hatalom kiterjesztése gyűlölködéssel párosulva mérgez. Az információs hatalom csak az elfogadás és a feltétel nélküli szeretet útján válhat fegyverből az önismeretet és az együttműködést segítő információs közhatalommá.

Megosztás
Tartalom átvétel