A véleményformálók láthatatlan ereje

Avagy: Van-e esély a magyar „establishment” megteremtésére?

Azóta, hogy a Bölcsek Tanácsa tagjaként részt vettem a Tanács másfél éves munkájának bejelentésén, több száz levél öntött el. Nagyon sokan azt kérdezték tőlem: „Péter! Mi az esély arra, hogy abból, amit ti képviseltek, lesz is valami?” Megkockáztatom annak a kijelentését, hogy Magyarországon kialakulófélben van egy új „establishment”. A jelenlegi blogbejegyzés ennek a feltételezésnek az értelmezését és az esélyét járja körül.

Az általam vágyott és formálódni látott magyar „establishment” tagjai egy viselkedési forma hordozói, egy olyan láthatatlan klubot alkotó emberek, akik hitelesek, akik integráns egyéniséggel bírnak, akik önzetlenek, és akik hosszú távon gondolkodnak. Nevezzük őket értékkörnek.

A bejegyzésben néhány olyan hálózatos törvényszerűséget sorolok fel, amelyek megmutatják, hogy nem csak vágyálom, hanem egy jelenleg még búvópatakként zajló, de önerősítő folyamat lehet egy értékkör formálódása az országban. Megmutatom azt is, hogy az értékkör tagjai a hálózat egyébként nagyon messze lévő csoportjait kötik össze egymással, azaz véleményformálók és egyben a társadalmi helyzet stabilizálói is.

Fő témakörök: 

Témakörök: 

Milyen a jó tanár?

Avagy: Történetek a szeretetteljes, siker- és értékcentrikus, tehetségfejlesztő iskoláról

A jó tanár egész életen át ható példát ad, egy olyan új világot nyit meg emberségben és tudásban, amelyet a diák soha el nem felejt. De milyen is a jó tanár? Ezt próbálom meg körbejárni ebben az írásomban.

A jó tanár már elfogadta saját magát. Személyes, egész életével tanít és nevel. A jó tanár nem elzártan él a tanítványaitól, élete egy nyitott könyv. A jó tanár szemléletet ad, az ismeretek összefüggéseit, az ismerethálózat felépítését mutatja meg. A jó tanár koherens, integráns és hiteles értékmintát jelent.

A jó tanár nyitott és a diákkal együtt tanul. Érzéke van a különlegesre, mindenben a jót, a pozitívat, az értéket keresi. A jó tanár legalább ötször annyit dicsér, mint amennyit szid. Kifogyhatatlan annak a szeretethálózatnak az építésében, amely a diákjainak nyit új és új utakat. A jó tanár egyszerre az állandóság és a változás egysége. E kettősség egyidejű betöltésével válik olyan kulturálisan domináns személyiséggé, aki formálja a köré szerveződők közösségét. E tulajdonságokat mutatja be az írásom végén Elizabeth Silance Ballard és Max Lucado három nagyon szép meséje.

Fő témakörök: 

Témakörök: 

Hogyan lehetne újjáépíteni a magyar oktatás egész rendszerét?

Avagy: Mire jutottunk a Bölcsek Tanácsában az elmúlt másfél év alatt?

Milyen körülmények változtatták meg az oktatás iránti igényeket világszerte az elmúlt évtizedekben? Legfontosabb hatásokként az információrobbanás, az emberi kapcsolatrendszer gyökeres átalakulása és az értékrend elbizonytalanodása említhetők. Hazánkban a rendszerváltás után a fentiekhez a fokozódó társadalmi differenciálódás, az iskolai demográfiai hullámzás és a pedagógus pálya leértékelődése járult hozzá.

A magyar oktatási rendszer az elmúlt harminc évben olyan gyors változássorozaton ment keresztül, amelynek igényei és elképzelései az oktatási rendszert kiérleletlenül, összecsiszolatlanul, sok esetben egymásnak részben ellentmondó hullámokban érték el. Ráadásul a változások elvárt üteme a legtöbb esetben illuzórikusan gyors volt. E hatások miatt az oktatási rendszert nem toldozni-foldozni, hanem alapjaitól újjáépíteni kell.

Az oktatási rendszer újjáépítésében a kiváló pedagógusok számának növelése képezi az első és legfontosabb prioritást. Olyan hosszú távú, kiszámítható, stabilitást garantáló oktatáspolitika kell, amely újra-integrálja a magyar oktatás rendszerét. Ennek javasolt részletei itt találhatók. Ha kitartóak és következetesek leszünk az oktatást jobbító munkánkban, akkor a magyar iskola az a hely lesz, ahová öröm járni, és ahol szeretetteljes értékrend honol. Az oktatás kiemelt fejlesztése a válságból való kilábalás hosszú távú nemzetstratégiájának egyik legfontosabb eleme, olyan közügy, amelyben az aktív részvétel minden érintett – végső soron az egész magyar társadalom – közös feladata.

Fő témakörök: 

Témakörök: 

Az egyéniség ereje

Avagy: Miért tartom gyönyörűnek Annie Leibovitz fotóit?

Annie Leibovitz képei a bécsi Hundertwasser Múzeumban láthatók. Hundertwasser a legbarátságosabb őrültek egyike lehetett a Földön. Annie Leibovitz sztárfotós. Sztárfotós abban az értelemben, hogy sztárok fotósa és abban az értelemben is, hogy ő maga egy elképesztően magas művészi színvonalat képvisel. Leibovitz-ot a Smithonian „Living legend”-dé avatta, a száz legjobb címlapfotó első és második helyét az ő képei foglalják el.

A bécsi kiállítás egy szokatlan, a nyilvánosságtól addig jobbára elrejtőző Leibovitz-ot mutat be, Annie-t a magánembert 1990 és 2005 között. Édesapja katonaember volt. 2004-es halála Leibovitz élettársának, Susan Sontagnak a halála után csak néhány hónappal esett. A kiállítás e két halál lezárása, gyásza.

Annie Leibovitz kamerája lemeztelenít. Az idős emberek arcában megmutatja az egész átélt életüket. Ez egyben célt is ad mindenkinek, aki egy időskori portrét figyelmesen szemlél. A szép öregek arcán egy helyesen leélt élet egészének visszfénye ragyog. Érdemes figyelni az idős emberek arcát, kezét, és érdemes tanulni a példájukból – akár jó, akár rossz – amíg még lehet.

Fő témakörök: 

Témakörök: 

Demokrácia vagy meritokrácia?

Avagy: Valóban a köz társasága-e a Magyar Köztársaság?

A rendszerváltás időszakában a demokrácia elsősorban a szabadságjogok és a választás demokráciájaként jelent meg. A szabad választás felelős döntést követel. E döntésekre azonban nem vagyunk eléggé felkészülve. A jelenleg domináns magyar demokrácia-felfogás a versengő demokrácia-felfogással azonos. Ideje megvizsgálnunk, hogy e demokrácia-felfogások mennyire állják meg a helyüket.

A társadalmi krízishelyzet láttán elszaporodtak a meritokratikus társadalom irányába mutató elképzelések. A meritokrácia annyiban semmiképpen sem kárhoztatandó, hogy a minőségigényt fejezi ki. A meritokrácia abban a pillanatban válik károssá, amikor az érdemmel és döntési jogokkal rendelkezők köre bezárul.

Milyen demokráciára lenne szükség? A modern demokráciának elszakíthatatlan részét képezi a mindennapi aprólékos munka, a folyamatos és sokrétű együttműködés és a hosszú távon, a közös boldogulásban való gondolkodás. Ezen integráló, hálózat-demokráciában a résztvevők új és új szempontok alapján, a közösség tagjainak új és új tudás- és képességtartalmait hasznosítva kristályosítják ki az egyetértésüket az előttük álló feladatok megoldásában. Csak így tudjuk megtalálni azokat az új válaszokat, amelyek megoldhatják a Föld alapvető kérdéseit.

Fő témakörök: 

Témakörök: 

Mitől lesz remekmű egy műalkotás?

Avagy: Miért zarándokhely nekem a párizsi Rodin múzeum?

Akárhányszor Párizsba vet a sors, minden egyes alkalommal elmegyek a Rodin múzeumba. Miért tartom ennyire kiemelkedő műnek Rodin néhány alkotását? Azért, mert a teremtést szimbolizálják nekem. A teremtés az új év kezdetének is az egyik fő motívuma. Ezért döntöttem úgy, hogy 2010-et Rodin műveivel nyitom.

Rodin főműve – számomra – az Isten keze. Ebben a műben a teremtés szimbóluma a maga teljességében mutatkozik meg. Ez a szobor nemcsak a dinamizmus és az állandóság egységét, nemcsak az intimitás és a ridegség egységét, nemcsak simaság szépségének és a durvaság rútságának egységét, és nemcsak a tisztaság és a mocsok egységét teremti meg, hanem az ember és az Isten egységét is sugározza felénk.

Mitől lesz remekmű egy műalkotás? A remekmű nemcsak a szakmában való járatosság kivételesen magas szintjét mutatja meg; nemcsak olyan választ ad egy fontos, az emberiség egésze szempontjából kiemelt kérdésre, amelyre még nem volt példa előtte; hanem mindezt a belső integritás egy olyan magas fokát megjelenítve is teszi, amely évtizedek érlelődését képes egyetlen alkotásba, egyetlen előadásba, egyetlen pillanatba besűríteni – hitelesen.

 

Fő témakörök: 

Témakörök: 

Oldalak

Feliratkozás Csermely Péter blogja 1.0 RSS csatornájára