Bemutatkozás
Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

Csermely Péter 1958-ban született. Kakukktojás: vegyészként a Semmelweis Egyetem orvosi közegében lett professzor, és egy olyan, több mint százfős munkacsoportot (LINK-Group) vezet, amelyben biológusok, fizikusok, informatikusok, középiskolai tanárok, pszichológusok (és még sokan mások...) dolgoznak együtt. Kutatásaiban a stressz és az öregedés között ingázik – mindezt hálózatosan. A kollégái szerint enyhén grafomán. Eddig 14 könyve (köztük a Stresszfehérjék és a Rejtett hálózatok ereje) és csaknem 250 tudományos cikke jelent meg. Cikkeinek független idézettsége 9.000 feletti. A Magyar Tudományos Akadémia és az Academia Europaea tagja. A hálózatokat nemcsak kutatja, hanem szinte élethivatásként szervezi is. 1995-ben indította el a KutDiákot, amely több mint tízezer hazai és határon túli magyar tehetséges középiskolás diáknak nyújtott lehetőséget a Magyarországon folyó legmagasabb szintű kutatásokba történő bekapcsolódásra. Az eltelt időben számos kutdiák család is született már. 2006 óta a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács, 2012 óta az Európai Tehetségsegítő Tanács elnökeként a tehetséggondozás összefogásán munkálkodik. A tudományos kutatás Parkinson törvénye (az átlagnál jobb kutatókat a kollégák tisztségekkel halmozzák el, hogy ne maradjon idejük kutatni) – nagy szerencséjére, és a formális tisztségektől való hatékony húzódozásának hatására – csak részben érte utol: a Magyar Biokémiai Egyesület alelnöke. 2008-tól két éven át a köztársasági elnök által életre hívott Bölcsek Tanácsa tagja volt. Kapott jópár kitüntetést, ezek közül Sir David Attenborough-val együtt 2004-ben az EU Descartes-díját vehette át. 2010-ben a tehetséggondozó tevékenysége miatt a nevét (több ezer magyar tehetséggondozó képviselőjeként) beírták Magyar Örökség könyvébe. Életének egyik legnagyobb kitüntetését ennek a blognak az olvasóitól kapta, ITT. Fogadott fia, Csermely István a Wesley János főiskola szociális munkás szakát végezte el, ma már csoportvezetőként állami gondozottakat segít. A családnak két kutyája van, Lonci (aki hasonlatos egy dingóhoz, avagy egy indiai vadkutyához) és Vilma (aki egy négy éves törpetacskó, lásd alant).



Amit Csermely Péter szeret: elmélyült gondolkodás (tudományos alapossággal); a végtelen szeretet; integráns, kreatív egyéniségek; mély beszélgetések (különösen tehetségekkel); előadások tartása; komolyzene: pl. Bartók, Chopin, Handel, Mozart; úszás; teknősfigurák; távlatok a térben, lélekben, mindenben; mosogatás; két kristálypohár összecsendülése; a napsugár aranysárga színe...

Amit Csermely Péter nem szeret: (szerinte nagy) kézügyességet igénylő dolgok: pl. fúrás-faragás, szerelés; labdajátékok (stb., stb.); (szerinte) monoton, agynélküli munkák: pl. adatbevitel, bürokrácia, valakinek harmadszor is elmagyarázni ugyanazt (stb.); bármilyen, játszmákat és nem valós állításokat igénylő cselekvés: pl. piaci alku, póker, politika, stb.; bármi, ami ragad; a fog alatt rocogó homok; a túlzottan hangos hangok és a koszos, kevert színek...

 

Csermely Péter személyes tudományos honlapja

 

Csermely Péter fontosabb, magyar nyelvű könyvei

Fontosabb hírek, interjúk Csermely Péterrel kapcsolatban 2014-ben

Fontosabb hírek, interjúk Csermely Péterrel kapcsolatban 2013-ban

Fontosabb hírek, interjúk Csermely Péterrel kapcsolatban 2012-ben

Fontosabb hírek, interjúk Csermely Péterrel kapcsolatban 2011-ben

Fontosabb hírek, interjúk Csermely Péterrel kapcsolatban 2010-ben

Fontosabb hírek, interjúk 2007 és 2009 között

Fontosabb hírek, interjúk 2006 előtt

 

Megosztás