Bemutatkozás
Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

Csermely Péter 1958-ban született. Kakukktojás: vegyészként a Semmelweis Egyetem orvosi közegében lett professzor, és egy olyan, több mint százfős munkacsoportot (LINK-Group) vezet, amelyben biológusok, fizikusok, informatikusok, középiskolai tanárok, pszichológusok (és még sokan mások...) dolgoznak együtt. Kutatásaiban a stressz és az öregedés között ingázik – mindezt hálózatosan. A kollégái szerint enyhén grafomán. Eddig 16 könyve (köztük a Stresszfehérjék és a Rejtett hálózatok ereje) és több mint kétszáz tudományos cikke jelent meg. Cikkeinek független idézettsége 5.100 feletti. A hálózatokat nemcsak kutatja, hanem szinte élethivatásként szervezi is. 1995-ben indította el a KutDiákot, amely több mint tízezer hazai és határon túli magyar tehetséges középiskolás diáknak nyújtott lehetőséget a Magyarországon folyó legmagasabb szintű kutatásokba történő bekapcsolódásra. Az eltelt időben számos kutdiák család is született már. 2006 óta a Nemzeti Tehetségsegítő Tanács elnökeként a hazai tehetséggondozás összefogásán munkálkodik. 2010-ben megalapította a Liliomos Mozgalmat, amelynek tagjai egy élhetőbb Magyarországért próbálnak tenni -- minden napjukon. A tudományos kutatás Parkinson törvénye (az átlagnál jobb kutatókat a kollégák tisztségekkel halmozzák el, hogy ne maradjon idejük kutatni) – nagy szerencséjére, és a formális tisztségektől való hatékony húzódozásának hatására – csak részben érte utol: a Magyar Biokémiai Egyesület alelnöke és a Cell Stress Society International volt elnöke. 2008-tól két éven át a köztársasági elnök által életre hívott Bölcsek Tanácsa tagja volt. Kapott jópár kitüntetést, ezek közül Sir David Attenborough barátságára a legbüszkébb, akivel együtt 2004-ben az EU Descartes-díját vehette át. 2010-ben a tehetséggondozó tevékenysége miatt a nevét (több ezer magyar tehetséggondozó képviselőjeként) beírták Magyar Örökség könyvébe. Életének egyik legnagyobb kitüntetését ennek a blognak az olvasóitól kapta, ITT. Fogadott fia, Csermely István a Wesley János főiskola szociális munkás szakát végezte el. A családnak két kutyája van, Lonci (aki hasonlatos egy dingóhoz avagy egy indiai vadkutyához) és Vilma (aki 2011. március 11.-én született tacskó, és 2011. pünkösdjén költözött Karcagról Budapestre, lásd alant).



Amit Csermely Péter szeret: integráns, kreatív egyéniségek; elmélkedés; mély beszélgetések; tehetséggondozás; előadások tartása; komolyzene: pl. Bartók, Chopin, Handel, Mozart; úszás; teknősfigurák (a minden év október 31-én esedékes teknőscenzusok adatai alapján 2010-ben 441, 2011-ben 470 db. volt a lakás lakója); mosogatás; két kristálypohár összecsendülése; a napsugár aranysárga színe...

Amit Csermely Péter nem szeret: (szerinte nagy) kézügyességet igénylő dolgok: pl. fúrás-faragás, szerelés; labdajátékok; (szerinte) monoton, agynélküli munkák: pl. adatbevitel; bármilyen, játszmákat és nem valós állításokat is igénylő cselekvés: pl. piaci alku, póker, politika, stb.; bármi, ami ragad; a fog alatt rocogó homok; a túlzottan hangos hangok és a koszos, kevert színek...

 

Csermely Péter személyes tudományos honlapja

 

Csermely Péter fontosabb, magyar nyelvű könyvei

  • Kutatás és közlés a természettudományokban (1999) letölthető innen
  • Stresszfehérjék (2001) letölthető innen
  • A rejtett hálózatok ereje (2005) letölthető innen -- a könyv 8000 pályázó könyvből 2011-ben felkerült az első 500 könyv azon Márai-listájára, amelyet a könyvtáraknak ajánlanak
  • Weak Links: a fenti könyvnek a Springer kiadónál megjelent angol nyelvű változata (első kiadás: 2006, második kiadás: 2009) letölthető innen (a Google változat itt érhető el)
  • A Szárny és Teher című könyv az oktatásról (2010), letölthető innen
  • „Hálózatok bűvöletében” – interjúkötet a „Miért hiszek?” sorozatban (2010), letölthető innen

Fontosabb hírek, interjúk Csermely Péterrel kapcsolatban 2011-ben

Fontosabb hírek, interjúk Csermely Péterrel kapcsolatban 2010-ben

Fontosabb hírek, interjúk 2007 és 2009 között

Fontosabb hírek, interjúk 2006 előtt

 

Megosztás