Az ötödik blogtalálkozón -január 12-én- az önkéntes munkáinkról beszélgettünk
Avagy: 2011 az EU-ban az aktív polgárságot előmozdító önkéntes tevékenység éve
Nyomtatóbarát változatNyomtatóbarát változat

 

 

Az ötödik blogtalálkozóra 2011. január 12-én szerdán 18 és 20 óra között a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi Sándor u. 5.) került sor. A találkozó rendhagyó volt, ugyanis három perc csenddel, majd fél óra „szünettel” kezdődött.

  • A találkozó megkezdése előtt mindenki kiírta a nyakába tett névjegyre, hogy milyen önkéntes tevékenységet végez, avagy milyen önkéntes tevékenységet tervez 2011-re.
  • Az indító 45 percben mindenki minél több emberről tudta meg, hogy milyen tevékenységet jelölt meg, és ha tetszett neki, adott neki egy piros pontot (ami magyarmódit idézve -- nekünk minden szögletesebb alapon -- piros négyzet volt).
  • A találkozó következő órájában az az 5 társunk, akik a legtöbb piros pontot kapta, a közösség egészének is elmondták, hogy az önkéntes tevékenység, amit végeznek, vagy terveznek miért fontos és kedves nekik. Lehetett kérdezni is.
  • A találkozó ténylegesen közös része után, egészen este 10-ig lehetett csatlakozni, kérdezni, bátorítást adni minden elhangzott (és el nem hangzott) önkéntes munkához. Ezt a nemsokára megjelenő összefoglalónál is meg lehet még tenni.
Az Európai Unió Tanácsának az önkéntesség évéről szóló határozata így szól: „Az önkéntes tevékenységek sokoldalú tanulási tapasztalatot nyújtanak, lehetővé teszik a szociális készségek és kompetenciák fejlesztését, valamint hozzájárulnak a szolidaritáshoz. A valamennyi korosztályból kikerülő önkéntesek által végzett tevékenységek kulcsfontosságúak a demokrácia – az EU egyik alapelve – fejlődése szempontjából. Az önkéntes tevékenységek hozzájárulhatnak az egyén jólétéhez és az európai társadalmak harmonikus fejlődéséhez.”

A találkozón változatlanul volt pogácsa és ásványvíz – hála a negyedik blogtalálkozón megjelentek önkéntes adományainak (egyik nagyszerű tagunk finom sütit is hozott).

A találkozóról a munkájukat bemutató önkéntesek fogják a blogon a gondolataikat közzétenni január 21-én. Aki önkéntes munkát végez, kérjük, hogy az önkéntes munkájának szépségeit és a bekapcsolódás lehetőségét hozzászólás formájában ossza meg velünk majd ezen a lapon. Köszönjük! Az önkéntes munka konkrét lehetőségeinek bemutatására állandó rovatot is tervezünk.

Beszámolók az eddigi blogtalálkozókról:

 

Megosztás

Hozzászólások


Teljes önkéntességgel és megingathatatlan hittel:

www.UNIOHID.hu .
Kedves Péter! Köszönöm az értesítést a következő -önkéntességgel foglalkozó- találkozóra. Esetemben, úgy gondolom eléggé nem tipikus az önkéntes munka. Ugyanis nem csak az "Otthon segítünk alapítvány"-t segítettem régebben, de jelenleg egy hajléktalan ellátót segítem szakmai -fogtechnikai- munkával. Elgondolkodtatott ugyanis, hogy egy fedéllel bíró embernek sem egyszerű fogakat pótolni, egy fedél nélkülinek pedig szinte lehetetlen megfizetni ezt, fogak, áplot(abb) megjelenés nélkül pedig hatványozottan csökkennnek az esélyeik normális munkahely találására, életminődségük javítására. Ezért ingyen, évente 3-4-5 alkalommal, készítek munkát a rászorulóknak. Ezt csak azért írtam meg, mert nem biztos, hogy el tudok menni a találkozóra, -mivel nem pesti vagyok-, és általad hátha valakinek "ötletet" adok azzal, hogy nem csak a közvetlen jelenléttel, hanem közvetetten -és vidékről- is lehet segíteni... Ez úton kívánok Neked és minden blog olvasónak, egészségben sikerekben gazdag új esztendőt! Anikó :)
Meghatározandó, mit tekintünk önkéntes munkának? 1)Amit a végzője "talál ki", azaz célját és módját ő határozza meg, 2) Amit pénzbeli ellenszolgáltatás nélkül végez Vagy mit?
Szerintem az önkéntes munka azt jelenti, hogy önként, saját akaratunk, belátásunk és lehetőségünk szerint, akár külön kérés és főleg ellenszolgáltatás nélkül, segítünk ott, ahol szükség van rá és ahol van lehetőségünk, képességünk segíteni. Szerintem például az árvíz, vagy a vörös iszap katasztrófa áldozatain mindenki úgy segített, ahogy tudott. Ez egy nagy országos, sőt annál is nagyobb önkéntes segítség volt, ami nélkül a katasztrófa még szörnyűbb lett volna. De, önkéntes munka az is, amikor a szomszéd özvegyasszony háza előtt rendszeresen elseperjük a havat, vagy bevásárolunk neki. Önkéntes munkában mindenki azt adja, amit tud, amit fontosnak, szükségesnek talál mások segítésére. Pedagógusok esetén a legegyszerűbb önkéntes munka,szerintem, ha térítésmentesen segíti tanórán kívül a tanítványait, módszertani segítséget ad a szülőknek gyermekük fejlesztéséhez, s a már meglévő szakmai tudást nem rejti véka alá, hanem megosztja a kollégáival.
Hogy egy tevékenység önkéntes e azt nehéz meghatározni. Az, hogy valaki nem pénzben van "kifizetve", hanem jóérzésben, harmóniában, kapcsolati tőkében, "menyországi belépőjegyben", stb, bármiben ,azaz elkerülhetetlenül pénzzé vagy más, de számára értékké (elérendő valamivé) váló-váltható dolog által nehezíti, hogy a kifizetettség alapján döntsünk egy tett önkántes voltáról. De azt sem gondolom, hogy egy mentős, vagy más segítő szolgálat kifizetett dolgozója inkább tekintendő megfizetettnek, mint önkéntesnek. Vagy hányszor láttunk már jószolgálati önkéntesség mögött "legalább itt a saját szemétdombomon vagyok valaki" motivációt. Magam egy határt érzek tapinthatónak, sejthetőnek, van a kényszerből végzett és van az önmotivált tevékenység. Viszont ezt nem bátorkodnék senkiről eldönteni, talán érdemes lenne mindenkinek saját hatáskörébe utalni, hogy mit tekint önkéntesnek tettei közül. Ez persze azzal a(z- egyébként itt és most símán bevállalható) kockázattal jár, hogy furcsa önkéntességek (no meg önkéntességgel kapcsolatos különös-érdekes-tanulságos-elgondolkodtató) felfogások kerülhetnek elő....Tulajdonképpen egy merész fordulattal arra is elcsavarható e téma, hogy a keletibb gondolkodás azt mondaná: a régi idők mesterei csak éberséget (tudatosságot? teljes szándékúságot?) "tanítottak", akartak létrehozni (nem erkölcsöt, parancsokat, lépéseket oktattak) lévén (szerintük ) éberen az élethelyzetekre adott válaszaink úgyis jó felé terelik a dolgokat, éberség hiányában pedig a jó szándékú tettek is visszaütnek, elkanászodó folyamatokká válnak. Így egy ilyen-mód-"keletibb" valaki számára a közöüsségileg is hasznos önkéntesség fogalamát tetteknél jobban megjelenítheti egy lényét "tiszta tükörré", "csendes tóvá" meditáló valaki. Ezért nagyon helyén lesz a 3 perc kezdeti csend...

„ a keletibb gondolkodás azt mondaná: a régi idők mesterei csak éberséget (tudatosságot? teljes szándékúságot?) "tanítottak", akartak létrehozni (nem erkölcsöt, parancsokat, lépéseket oktattak) lévén (szerintük ) éberen az élethelyzetekre adott válaszaink úgyis jó felé terelik a dolgokat, éberség hiányában pedig a jó szándékú tettek is visszaütnek, elkanászodó folyamatokká válnak.”
A valódi Mesterek minden időben a tudatosság tudatos, módszeres fejlesztésére és egy szolgáló élet élésére, valamint az igényes gondolkodásra, a hit kizárására hívták fel a figyelmet, továbbá élet- és valóságismeretet tanítottak. A tudatosság fejlesztésének része a figyelem minőségének a fejlesztése. Az idézetben említett éberség a figyelem minőségének negyedik fokozata. Mondták úgy is: légy résen.
Emlékeztetőül egy előző blogbejegyzésből másolom ide. http://csermelyblog.tehetsegpont.hu/node/111
„A negyedik fokozat a harmadik fokozat plusz tudomás az énről, az öntudatosság. Ez a legmagasabb minőségi fokozat, valójában a legalacsonyabb kauzális tudatosság. A negyedik minőségi fokozatban lehetetlen, hogy olyan negatív emóciók legyenek, mint harag, bosszankodás, gyűlölet, félelem, rosszindulat, önsajnálat stb. Éppen ellenkezőleg, általában belső béke érzékelése, nyugodtság, derű, saját maga általi irányítottság, optimizmus kíséri. Így annál jobb, minél gyakrabban vagyunk képesek elérni a harmadik fokozatot és innen tovább lépni a negyedik fokozatra. És annál jobb, minél tovább tudunk ebben maradni. A negyedik fokozat szándékos erőfeszítés segítségével történő megvalósítását nevezik önemlékezésnek.”
Saját tapasztalatom is azt mutatja, hogy szinte minden kellemetlenséget elkerülhettem volna az életem során, ha képes lettem volna a figyelem negyedik fokozatában cselekedni. Fontos döntések meghozatalához kivárom, míg sikerül ezt elérnem.

Azt remélem valamit sikerül leolvasnom abból, amit és ahogy gondolod?, megéled? e téma világát. Persze értem a szavakat, és mégis az az értzésem ,hogy néha mégse, hogy például a tudatosság és az éberség majdnem azonos és nagyon különböző jelentést hordozhat. A megközelítésed számomra -magamra alaklamazva?- túlságosan erővel élő, és lehet Te -vagy többek- érezhetsz hasonlót az én megközelítésemmel kapcsolatban. A különbség már tán nem is olyan, mint amikor egy épület elöl és hátulnézete egyazon dolog két olvasataként más kicsit, inkább olyan, mint amikor egyazon nézet különféle felületekre vetülve mutat különbséget, vagy mint amikor ugyanazt a poént elővezeti egy erőművész meg egy táncosabb-filigránabb bohóc...

„tudatosság és az éberség majdnem azonos és nagyon különböző jelentést hordozhat” A tudatosság egy átfogóbb kategória. Minden éberség tudatosság, de nem minden tudatosság éberség. A tudatosság fejlődésének egyik „állomása” az éberség, a fejlődésben az éberséget megelőző tudatosságfajták nem tartalmazzák az éberséget.
Látván a kérdőjeleket a mondatodban, így egy nagyobb összefüggésbe, egy teljesebb képbe helyezve próbáltam láttatni. Az „épületet” mindketten egy oldalról szemléltük a különbség talán annyi, hogy próbáltam bemutatni az épületben folyó életet, az épület célját, kapcsolatát a környezetével. Kiemelni szándékoztam azt a kiváló meglátásodat, hogy „éberen az élethelyzetekre adott válaszaink úgyis jó felé terelik a dolgokat”, tehát ezért is érdemes az éberség felé fejleszteni magunkat. Ehhez még valamiféle gyakorlati útmutatót is próbáltam adni. Saját tapasztalatomról is beszámoltam róla.
A reakciód kicsit elbizonytalanított.

Tisztelt Kedves Csermely Péter és Tehetséggondozó Társaim! Mivel vidéki vagyok, sajnálatomra, nem tudok elmenni a következő találkozóra, Ezért írásban számolok be arról, milyen önkéntes tehetséggondozó munkákat végzek. Mielőtt a kis beszámolómat leírom, szeretném ,,elmondani”, hogy én mit értek önkéntes munkán. Szerintem az önkéntes munkát ellenszolgáltatás (konkrétan anyagi ellenszolgáltatás) nélkül, a legjobb tudásunk, belátásunk szerint, önként, szabad időnkben végezzük, általában nem rokoni, vagy baráti közösség vagy egyes személy/ek segítésére. Öt alkalommal tartottam 2010-ben bemutató jelleggel IQ clubfoglalkozást a 6 -10 éves korosztálynak, az alábbi helyeken: _ Debrecen Huszár Gál Általános Iskola Debrecen - Nyíregyháza Kazinczy Ferenc Általános Iskola - Szolnok Curie Országos környezetvédelmi vetélkedő - Derecske Bocskai István Általános Iskola - Biharkeresztes innovációs területi továbbképzés - A rendezvényeken a pedagógusokon (tanítók, óvónők, tanárok) kívül érdeklődő szülők is jelen voltak. A foglalkozásokat konzultáció követte. Szívesen adtam feladatlapokat, játékok leírását azoknak, akik igényelték. (Például Szentesre is küldtem feladatlapokat.) Minden alkalommal felhívom arra a lehetőségre a figyelmet, hogy csatlakozzanak a Tehetségpontokhoz. 2008 óta működtetem a Tanító szekciót. Évente két alkalommal szoktunk szekcióülést tartani, amin a közösen, előre megválasztott témákról tartok egy kis tájékoztatót, majd megbeszéljük a témával kapcsolatos tapasztalatinkat, vagyis önképzés, ötletbörze történik. (Az Óvodai szekció és a Tanító szekció kölcsönösen együtt működik. Rendszeresen elmegyünk egymás szekcióülésére.) Tájékoztatást adok a legutóbbi tehetséggondozó konferenciákon elhangzottakról. Az érdeklődő pedagógusoknak és szülőknek könyv és egyéb szakirodalom anyagot adok. Aki nem tud részt venni a szekcióülésen, annak e-mailben elküldöm a megbeszélés anyagát. A Magyar Tehetséggondozó Társaság Választmányának tagja vagyok. Évente több alkalommal utazom Budapestre Választmányi ülésre. Az elmúlt 2-3 évben hosszabb - rövidebb írásaim jelentek meg tehetséggondozással kapcsolatosan a Tehetség újságban és a Tanító módszertani folyóiratban. Szívesen segítem a Zrínyi Ilona matematika versenyre készülő 3.- 4. osztályos tanulókat azzal, hogy a korábbi versenyek feladatait odaadom nekik, s az önálló megoldás után megbeszéljük a felmerülő problémákat, a helyes megoldások menetét. 2010-ben részt vettem a megyei Zrínyi Ilona versenyen felügyelő pedagógusként. A több mint 40 éves szakmai gyakorlatom során (30 évig tanítottam, közel 10 évig a B. – A – Z. Megyei Pedagógiai Intézetben a Szakszolgálatnál és a Miskolci Nevelési Tanácsadó Intézetben tanulási képességet vizsgáltam) sok tehetségvizsgáló eszközt, módszert, tesztet gyűjtöttem össze. Ezeket is szívesen rendelkezésre bocsátom az érdeklődő iskoláknak. (Természetesen, a teszteknél kikötöm, hogy csak pszichológus veheti fel azokat, illetve bizonyos vizsgálati módszereket csak pszichológus kiértékelése mellett használjanak!) Két alkalommal segítettem OKA pályázat összeállításában és Tehetségpont regisztrációs anyag elkészítésében. Két alkalommal voltam zsűri elnök a debreceni Sípos utcai Óvoda Fürkész vetélkedőjén. Az alábbi tevékenységeket részben szerény anyagi támogatással (óradíj) végzem: Két IQ clubot vezetek Hajdúszoboszlón a 6-10 éves (a 6. életévet betöltött óvodásoknak és az alsó tagozatos 1.- 4. osztályos tanulóknak). A klubtag gyerekek szüleivel rendszeresen konzultálunk a gyermek fejlődéséről, kimagasló területeiről és a hiányosságokról a foglalkozások után.. Tanácsokat adok az otthoni fejlesztésre. Debrecenben egy Matematika szakkört tartok heti egy alkalommal a 3.- 4.- 5. osztályosoknak megbízás alapján. Az IQ clubba járó és a szakköri tag gyermekekről otthon, negyedévente feljegyzést készítek, melyben leírom tapasztalataimat a gyermekek fejlődéséről Ezeket a tevékenységeket szeretném a jövőben is folytatni. Eredményes tanácskozást és sikerekben gazdag, békés, boldog újévet kívánok valamennyi résztvevőnek és érdeklődőnek! .
Pár 5let, amit bárki ,,lenyúlhat'' :-)

1. Az egyik legegyszerűbb önkéntes munka, és most kiváló alkalom van gyakorolni, ha úgyis jobban figyel ránk az EU (az elnökségre gondoltam, nem a médiatörvény körüli ,,dolgokra'' :->), hogy ha térkép felett tanácstalankodó turistát látsz, akkor odamész, és megkérdezed, hogy tudsz-e segíteni (persze mindezt józanul, nem erőltetve és a megfelelő nyelvtudásokkal, de legalább egy anyanyelvtől különböző nyelvet beszélve).
(ezt is lehet fokozni, ld. http://www.vendegszeretet.szenteart.com/)

2. Az egyik legnemesebb önkéntes munka, ha betegséggel küzdő és azon felülemelkedni akaró gyermeken és ezáltal a szülein is tudsz segíteni, akár úgy, hogy a táboroztatásukban veszel részt (sajnos eddig csak materiálisan tudtam támogatni a tábort, remélem, egyszer tevékenységgel is sikerül), ld. http://www.batortabor.hu

3. Az egyik leghasznosabb, ha tudsz adakozni, de ebben tényleg nagyon sok a lehetőség, és nehéz választani, ld. egyfajta irányadónak a Civil kalauzt az Új reformkor honlapján: http://civilkalauz.ujreformkor.hu/

nagyon izgalmasan hangzik a következő blogtali elejére tervezett menetrend, és milyen öröm lenne a végére egy olyan közös önkéntes esemény körvonalazódása, amikor egy blogtalit valamilyen közös önkéntes tevékenységgel, pl. egy lepukkant játszótér felújításával töltenénk...

Csermelyblog Önkéntes Tevékenységet Végzők Egységben (ha Péter is rábólint a névre :-)) részt venni akarókkal egyeztessük a blogtalin a részleteket, hogy ki miben tudna részt venni, milyen eszközökkel, és hol lehetne az akció.

kz