Tisztelt Olvasó!

A blog bejegyzéseit időben visszamenő sorrendben, havi bontásban az alábbi linkekre való kattintással érheti el. Köszönöm megtisztelő érdeklődését!
A hatalom természete
Avagy: Mi mindenre kell vigyázni a nép (cég, iskola, család, közösség, stb.) szolgájának

A szolgálatkereső szabadsága abban jelentkezik, hogy szolgálatával az egész őt körülvevő világot lekötelezi, de ugyanakkor ő nem válik lekötelezettjévé senkinek. A szeretetáramba bekapcsolódva a szolgálatkereső szabadsága teljes lesz, mert a szeretetáram nem adott irányban mozog, hanem betölti az egész világot, és ezzel a szolgálattevőt minden határon túl kiteljesíti.

A hatalom csak látszólag ad szabad kezet. A valóságban a hatalom hatalom-megtartó játszmákat indukál, a hatalom birtokosát a saját hatalmi helyzetének a stabilizálásába merevíti be, és ezzel nagymértékben korlátozza. A hatalomkereső azért nem érzi meg a szeretetáramot, mert a saját maga által keltett áram rabja marad.

Hogyan segíthető a hatalomkereső magatartásból a szolgálatkereső magatartás felé való elmozdulás? Ehhez függetlenítenünk kell az énünket a játszmáktól, a játszmákat pedig a hatalomtól. Erre a hálózatos demokrácia egy korábbi blogbejegyzésben vázolt modellje egy alkalmas kiindulási pont lehet. A hatalomtól való függetlenedés akkor válhat teljessé, ha az egyén rájön arra, hogy a biztonságérzetét nem a hatalmi pozíció adja meg. Az igazi biztonságot az jelenti, ha szolgálat az egyént a szeretet mindent magában foglaló áramának biztonságába juttatja.



Megosztás
TEDx Danubia előadás a tehetségről
The Tao of Talent

    

 

2011 márciusában a TEDx Danubián a tehetség Tao-járól tartottam egy 18 perces előadást. Hogy micsoda is a tehetség tao-ja? Megtudja, ha IDE KATTINT, és elindítja a videót . A videót eddig több mint kétezren látták (és aki eddig véleményt nyilvánított, annak mindnek tetszett ). (Azoktól, akik nem, vagy nem olyan jól tudnak angolul, elnézést kérek: az előadás angol nyelvű volt azért, hogy Magyarország határain túl is értesülhessenek mindarról a sok-sok eredményről és örömről, amelyet a tehetséggondozással kapcsolatban itt elértünk. Egy nagyon hevenyészett -- béta verziós -- magyar képaláírás a piros CC gombra kattintva a "képaláírások fordítása" gombbal kapható. A kapott szöveg még nagyon-nagyon "béta", de legalább további nem kevés humort ad hozzá az előadáshoz...)

 

   

Megosztás
A hetedik blogtalálkozón, május 11-én, Csépe Valériával együtt beszélgettünk el négy tehetség-felfedezettel
Avagy: Négyen a Magyar Géniusz Program több mint 20.000 felfedezettje közül


 

A hetedik blogtalálkozóra 2011. május 11-én szerdán 18 és 20 óra között az eddigiekhez hasonlóan a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi Sándor u. 5.) került sor. A találkozó rendhagyó volt, ugyanis két házigazda Csépe Valéria, az MTA főtitkárhelyettese és Csermely Péter a Magyar Géniusz Program több mint 20.000 felfedezettje közül (néhányukról itt látható rövid beszámoló) néggyel beszélgetett el tehetségről, érvényesülésről, és az élet örömeiről (a nevek a fenti képek sorrendjében kerültek feltüntetésre, a nevekre kattintva részletes információkat is lehet találni a felfedezettekről):

·         Balázs Barbara Anna, az ELTE TTK szentesi matematikus hallgatója, aki a kémia és a biológia szeretete mellett furulyázott és gitározik, valamint három nyelven beszélő aranykalászos mezőgazdász

·         Domoszlai Edit, a Pécsi Balett többszörös díjnyertes magántáncosa

Edit táncművészetéből május 17-én a Nemzeti Táncszínházban lehet legközelebb ízelítőt kapni, ahol a Pécsi Balettel Gál Mariann Liszt Ferenc Haláltánc című művére készült koreográfiáját mutatja be. Jegyek ITT vásárolhatók.

·         Horváth Gábor, a sárospataki Sipos György Tehetségpont roma származású modern és társastáncosa

·         Kalászi Marianna, a debreceni Tóth Árpád Gimnázium biológia-kémia tagozatos diákja, aki a bor élettani hatásáról folytatott laborvizsgálatokat és elkötelezett védelmezője a debreceni műemlékeknek.

 

Csépe Valéria kutatásainak első évtizedét a hallást értelmező agyi folyamatok megismerése határozta meg. Ezen indításból nőttek ki azok a hazai és nemzetközi kollaborációban végzett kutatások, amelyeknek célja a diszlexiás olvasási zavar természetének multidiszciplináris feltárása és az atipikus fejlődési mintázat egyre pontosabb, s a gyakorlat számára is közvetíthető megismerése. 2000 óta az MTA Pszichológiai Kutatóintézetében vezetett kutatócsoportja témái között a nyelv és emlékezet összefüggései, a nyelvi értés korábban elektrofiziológiai módszerekkel nem vizsgált kérdései, valamint az agyi elektromos jelek új elemzési módszereinek fejlesztése kerültek előtérbe. 2007-ben Csépe Valériát a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjának választotta, majd egy évvel később főtitkárhelyettesévé.  Főállású akadémiai vezetői munkája mellett változatlanul kutat, kutatást vezet az MTA Pszichológiai Kutatóintézetében, mint kutatóprofesszor. Csépe Valéria kutatási munkáján, saját tanítványain és az MTA széleskörű tehetséggondozó tevékenységén túlmenően a Nemzeti Tehetségügyi Koordinációs Fórumban végzett munkájával is hozzájárul a tehetség kibontakozásához.

 

Ezen a találkozón változatlanul volt pogácsa és ásványvíz – hála a hatodik blogtalálkozón megjelentek önkéntes adományainak. A találkozóról a Facebook-on megjelent bejegyzéseket itt lehet megtekinteni. A találkozóról Szilágyi Zsuzsa (kép balra) vállalta az összefoglalót, amely május 20-án fog megjelenni a blogon.

 

 

 

Beszámolók az eddigi blogtalálkozókról:

·         Első blogtalálkozó (2010. május 5)

·         Második blogtalálkozó (2010. június 2, Győri Noémi és Madaras Gergely)

·         Harmadik blogtalálkozó (2010. szeptember 1, Hankiss Elemér)

·         Negyedik blogtalálkozó (2010. november 3, Szabó György játékelmélet és Orosz Gábor, iskolai csalások)

·         Ötödik blogtalálkozó (2011. január 12, 2011 az önkéntes munka éve)

·         Hatodik blogtalálkozó (2011. március 2, interjú Csermely Péterrel)

 

 

Megosztás
Úton (?) egy kárpát-medencei Svájc felé
Avagy: A jó szervezés néhány fő szabálya

 

A bejegyzés azt a szétesettséget szeretné néhány tanáccsal csökkenteni, amelyet a szervezni-nem-tudás gyakran szül errefele. Egy bonyolult folyamatsorozatot csak akkor lehet sikeresen elvégezni, ha az ember képes minden lépését gondolatban előre lejátszani. A jó szervezés titka a fokozatosság. Az ehhez szükséges türelmes, hosszú távon előre gondolkodó építkezés terjedése nagy kincs lenne.

A fokozatosság csak akkor jó, ha hierarchikus. Ha nem egyesével győzöd meg a csapatot, akkor a hatékonyságod sokkal kisebb lesz. Ha nem használsz ki minden csatlakozót egy újabb csatlakozó elérésére és meggyőzésére, akkor is. A saját céljaidat, érdekeidet, értékeidet újra és újra a veled éppen tárgyaló háttere, szemlélete, érdekei szerint kell átfogalmaznod. A jó szervező olyan, mint egy jó színész. Át tudja lényegíteni magát egy másik szereplővé, és ezt egymás után sokszor elvégezve, sok száz másik fejével képes átgondolni mindazt, amit ő szeretne.

Az a célrendszer, amely a folyamat közepén nem lényegesen más, mint amilyen az elején volt, nagyon nagy valószínűséggel nem lesz sikeres. Az első ötletet legalább részben mindig el kell tudni felejteni, hogy elérhessük a legjobb ötletünket. Egy funkciót, egy cselekvéssort kb. tíz évig szabad végezni annak a veszélye nélkül, hogy az ember belekövesedjen. A legmagasabb csúcs csak addig legmagasabb, ameddig tovább nem lépünk róla.

 

Megosztás
Az MTA főtitkárhelyettesével közös beszélgetés négy fiatal tehetséggel
Avagy: Beszámoló a hetedik blogtalálkozóról

 

A hetedik blogtalálkozóra ismét a FUGA-ban került sor 2011. május 11-én, ahol Csermely Péter Csépe Valériával, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárhelyettesével együtt látta vendégül a Magyar Géniusz Program négy ifjú felfedezettjét: Domoszlai Editet, Balázs Barbara Annát, Horváth Gábort és Kalászi Mariannát.

Horváth Gábort bíztatva, hogy haladjon töretlenül tovább, Csépe Valéria kiemelte, hogy Magyarországon szemléletmód változásra lenne szükség, ahhoz, hogy a különleges oktatási szükségletet igénylő gyermekek az őket megillető különleges bánásmódban részesüljenek. Közös tanulság volt, hogy a jó tanár és a jó családi háttér meghatározó az ember életében. Kulcskérdés, hogy az ember megtalálja, mi az, ami igazán fontos az életében és erre szánjon is elegendő időt.

Domoszlai Edit négy fontos dolgot emelt ki, amelyek sikerre viszik az embert az életben: öröm, szeretet, alázat, szorgalom. Csépe Valéria szerint időnként van az ember életében olyan pillanat, amikor szinkronban van, belül is úgy érzi, hogy jó dolgot vitt végbe, és ez a többieknek is tetszik. Ezek azok a nagyszerű percek, amelyek éltetik a többit is.

Megosztás
Gondolatok a semmiről
Avagy: Hogyan lehet értelmezni a semmit egy komplex rendszer viselkedésében?

Mit jelent nekem a semmi? Hálózatkutatóként, hálózatszervezőként, avagy csak emberként itt és most? A modern ember képtelen kiüresíteni magát. Mindig többet és többet akar. Képtelen a meditációra, képtelen megélni és örülni a semminek. Az első fontos gondolat tehát az, hogy becsüljük meg a semmit, mert érdemes. (Hozzátéve persze azt, hogy a semmi köznapi formái a legtöbb ember számára csak akkor értékesek, ha átmenetiek.)

A semmi fogalmához nagyon sok olyan gondolat társul, amely a birtoklással kapcsolatos. A kisemmizett ember szánandó, sőt néha akár szánalmas is. A világ áramát megélő ember érti, érzi, hogy tulajdona átmeneti és viszonylagos. Az ilyen ember addig elért belső gazdagsága külső birtokai semmivé foszlásával nem változik. A világ teljességének árama a helyi átrendeződésektől függetlenül Egész marad.

A komplex rendszerek robusztusak, azaz kisebb sérüléseik esetén a csoportjellemző tulajdonságaik csak kevéssé változnak meg. Ugyanakkor, ha a sérülések mértéke egy kritikus szintet meghalad, akkor a csoportjellemző tulajdonságok igen rohamosan leépülnek. Az élet esetén ezt a leépülést halálnak nevezzük. A komplex rendszerek csoportjellemző tulajdonságai esetén a semmi igen nehezen szerveződik, de a kritikus szint elérése után rendkívül hamar beáll.

 

Megosztás