Tisztelt Olvasó!

A blog bejegyzéseit időben visszamenő sorrendben, havi bontásban az alábbi linkekre való kattintással érheti el. Köszönöm megtisztelő érdeklődését!
Az ötödik blogtalálkozón -január 12-én- az önkéntes munkáinkról beszélgettünk
Avagy: 2011 az EU-ban az aktív polgárságot előmozdító önkéntes tevékenység éve

 

 

Az ötödik blogtalálkozóra 2011. január 12-én szerdán 18 és 20 óra között a FUGA Budapesti Építészeti Központban (Budapest V. Petőfi Sándor u. 5.) került sor. A találkozó rendhagyó volt, ugyanis három perc csenddel, majd fél óra „szünettel” kezdődött.

  • A találkozó megkezdése előtt mindenki kiírta a nyakába tett névjegyre, hogy milyen önkéntes tevékenységet végez, avagy milyen önkéntes tevékenységet tervez 2011-re.
  • Az indító 45 percben mindenki minél több emberről tudta meg, hogy milyen tevékenységet jelölt meg, és ha tetszett neki, adott neki egy piros pontot (ami magyarmódit idézve -- nekünk minden szögletesebb alapon -- piros négyzet volt).
  • A találkozó következő órájában az az 5 társunk, akik a legtöbb piros pontot kapta, a közösség egészének is elmondták, hogy az önkéntes tevékenység, amit végeznek, vagy terveznek miért fontos és kedves nekik. Lehetett kérdezni is.
  • A találkozó ténylegesen közös része után, egészen este 10-ig lehetett csatlakozni, kérdezni, bátorítást adni minden elhangzott (és el nem hangzott) önkéntes munkához. Ezt a nemsokára megjelenő összefoglalónál is meg lehet még tenni.
Az Európai Unió Tanácsának az önkéntesség évéről szóló határozata így szól: „Az önkéntes tevékenységek sokoldalú tanulási tapasztalatot nyújtanak, lehetővé teszik a szociális készségek és kompetenciák fejlesztését, valamint hozzájárulnak a szolidaritáshoz. A valamennyi korosztályból kikerülő önkéntesek által végzett tevékenységek kulcsfontosságúak a demokrácia – az EU egyik alapelve – fejlődése szempontjából. Az önkéntes tevékenységek hozzájárulhatnak az egyén jólétéhez és az európai társadalmak harmonikus fejlődéséhez.”

A találkozón változatlanul volt pogácsa és ásványvíz – hála a negyedik blogtalálkozón megjelentek önkéntes adományainak (egyik nagyszerű tagunk finom sütit is hozott).

A találkozóról a munkájukat bemutató önkéntesek fogják a blogon a gondolataikat közzétenni január 21-én. Aki önkéntes munkát végez, kérjük, hogy az önkéntes munkájának szépségeit és a bekapcsolódás lehetőségét hozzászólás formájában ossza meg velünk majd ezen a lapon. Köszönjük! Az önkéntes munka konkrét lehetőségeinek bemutatására állandó rovatot is tervezünk.

Beszámolók az eddigi blogtalálkozókról:

Megosztás
Miért feudalista még mindig Magyarország?
Avagy: Kiirthatatlan törzsi hierarchiáink árulkodó jegyei

 

Ebben a bejegyzésben azokról a tavalyi saját élményeimről számolok be, amelyek arra figyelmeztettek, hogy milyen nehéz megszabadulnunk a feudális alá- és fölérendeltségi viszonyainktól. Csak azokat a hierarchikus megkötöttségeket kárhoztatom, amelyek érdem helyett valamilyen pozícióból, öröklött vagyonból származnak. Ezek ugyanis az együttműködés mellett a közösségnek az új körülményekhez való adaptációját is gátolják.

A tekintélyelvűség tagadásával semmiképpen sem szeretném a tekintélyt magát is tagadni. A tekintély nagyon fontos akkor, ha azt az erényes magatartás hosszú távon való gyakorlásából származó hírnévvel azonosítjuk. A tekintélyelvűség napi berögzöttségeinek lebontása azonban a demokrácia tényleges tartalma és lényege. A demokrácia nem vasárnapi ruha. Ha nem kezdjük el mindenhol gyakorolni, akkor lefoszlik ott is, ahol pucérak leszünk nélküle.

A bejegyzés végén leírt pozitív példáim kisgyermekekről szóló példák. Nem véletlenül. Az óvoda és a kisiskola üzenete a jövő generációjának az egyik alapja. Mikor? Akkor, ha ezt az üzenetet nem rontjuk el később,
a kisbetűséletben. Hát tegyünk arról, hogy az Életünk nagybetűs, örömbetűs, az erény tekintélyét (és csak azt) tisztelő ÉLET legyen!

Megosztás
Kis magyar természetrajz két évtized úszástípusai ürügyén
Avagy: Mutasd meg hogyan úszol és megmondom, ki vagy

Negyven éve úszom rendszeresen, és éppen húsz éve járok a Kispesti Uszodába. Ezért döntöttem úgy, hogy ezt a blogbejegyzést az úszótípusoknak szentelem. A típusok összessége egy kis magyar természetrajzot is kiad.

Az első nyolc típus a hentes
(Macellarius major), a bürü-bürü (Infans simplex), a győző (Victor hungariensis és Victor enormis), az önsanyargató (Molestus ipse és Animus nihil), a kielégítetlen (Insaturabilis modernus és Amare minor), a perfekcionista (Perfectus ultra és rivalitas tempus), a meditáló (Meditativus aqua és Meditativus cervilongus) és a partizó (Converso hypersociabilis és Mortificator visualis) típusa.

A kilencedik típus, az úszó
(Solvo absolvo és Resurrectus vigor) az egyetlen típus, amelyik tényleg úszik. Számára a mozgás szépsége az úszás értelme. Tudatában van annak, hogy a víz nem közeg, hanem maga az élet. Szép lenne, ha negyven év után elsajátíthatnám az úszás művészetét. Úgy gondolom, hogy jól haladok. Türelmesen de tempósan. Minden leúszott kilométerrel közelebb jutva ahhoz, amit éppen elhagytam: az áramlásban eltöltött pillanat végtelenségéhez.

Megosztás
Néhány a blogolvasók 2011-es önkéntes munkáiból
Avagy: Beszámoló az ötödik blogtalálkozóról

2011 az önkéntesség éve az EU-ban, emiatt a családias hangulatú találkozó bevezetőjében eszmét cseréltünk arról, hogy mi is az önkéntesség. 3 perc csend után 45 percnyi zsongás következett, ahol a résztvevők a nyakukba akasztották az önkéntes munkájuk rövid leírását, és piros négyzeteknek a kitűző tasakba helyezésével kifejezhették tetszésüket valaki más munkája felett. A nagy nyüzsgés után az öt legtöbb „szavazatot” kapott résztvevőt kértük meg arra, hogy írja le munkáját, élményeit.

Bemutatkozott Csorba Simon festőművész a MENTONOPON képzőművész kör után az ÉBREDÉSEK Alapítvány keretei között működő közösségi pszichiátriai tanszék önkéntese, majd a nemrég megalakult „Új Nyolcak formáció” egyik létrehívója. Balázs Attila, kolozsvári református lelkész a sürgősségi lelkigondozás és az Iskolatáska Diáktámogató Program lényegét mondta el. Tőkés Andrea a Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítványnál végzett önkéntes munkáját mutatta be, ahol telefonos lelkisegély szolgálatot ad  gyerekek és fiatalok számára. Szuhai Nóra a "Legjobb Vagyok" Tehetségmentoráló Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. szakmai vezetőjeként a 17-35 éves tehetséges fiatalokat örömöt hozó élet megteremtésében segíti. Szalay Kristóf a Máltai Mentőszolgálatnál végzett mentőmunkájáról beszélt.  

A blogtalálkozón felmerült annak az igénye is, hogy az Olvasók felhívhassák egymás figyelmét az olyan önkéntes munkákra, amelyhez csatlakozni lehet. Ennek ezen az oldalon találtunk helyet. Az önkéntes munkákról a javaslatokat a csermelyblog@tehetsegpont.hu email címen várjuk.

 

Megosztás
Az írástudók felelőssége – ma idehaza
Avagy: Milyen hibákat követünk el a mai magyar társadalmi helyzet megítélésében?

Ebben a bejegyzésben három kérdést fogok átgondolni. 1.) Ki ma az az írástudó, aki felelősséggel tartozik? 2.) Miben áll az írástudó felelőssége ma? (A harmadik kérdésre adott válasz a felelős írástudó egyik mai feladatát járja körbe.) 3.) Milyen hibákat követünk el a mai magyar társadalmi helyzet megítélésében?

A ma írástudóját a hiteles ismereteken alapuló rendszerszerű gondolkodás és a cselekvés hosszútávú irányának a helyes megérzése jellemzik. Az írástudó felelőssége abban áll, hogy elkülöníti a birkanyáj-érzeteit és a rettegés-érzeteit a hiteles tényektől. Az írástudónak meg kell éreznie, hogy mikor válhat az események egyszerű sora összegződő láncolattá. A mai hangzavarban egyik feladat sem egyszerű.

A bejegyzés záró része A) a nagyotmondásnak; B) a rendszerben való gondolkodás hiányának; C) a türelem hiányának és D) a kiterjedt együttműködés hiányának a hibáit elemzi.


Megosztás