Tisztelt Olvasó!

A blog bejegyzéseit időben visszamenő sorrendben, havi bontásban az alábbi linkekre való kattintással érheti el. Köszönöm megtisztelő érdeklődését!
Négy gyönyörű zene Advent idején
Avagy: Hogyan fogalmazható meg a hit lényege négy zenemű példáján?

 

 

Advent második vasárnapjához közeledve hadd illusztráljam a hitbéli megismerés fokozatait négy zeneművel. Az első mű előadója, a december 3-án Prima Primissima-díjat kapott Érdi Tamás nem vak. Érdi Tamásnak benső látása van. Ezzel a benső látásával tudja Chopin cisz-moll noktürnjét úgy lejátszani, hogy a főtéma második visszatérésekor lehetetlen nem észrevenni azt, hogy Érdi Tamás Istennel beszél. 

A második zenemű Isten megtalálásáról szól. Wolfgang Sawallisch vezényletével Dvorák Stabat Materének utolsó részéből a beteljesülés, a végén elcsendesülő, kitörő öröm máshol igen kevés helyen megtalálható mértéke árad. A harmadik zene Bach két prelűdje, a 927-es és a 925-ös, Zuzana Ruzičkova csembalóművész előadásában. Ezekben a Bach zenékben az Istennel együtt élő ember mindennapi öröme érhető tetten. 

A befejezésül ajánlott zene a Gundecha testvérek, a Dhrupad zene világhírű mestereinek éneke. Hangjuk egy 2500 évig fejlődő és csiszolódó zene olyan kincseit tárja elénk, amely nemcsak a tizedhangokkal, nemcsak a váratlan ritmusokkal, hanem az egész hatásával mutatja a világ egészében élő, a világ egészét sok-sok generáció óta érző és megélő ember teljességét.

 

Megosztás
A CsermelyBlog 1000 barátja

Nagy örömmel jelzem, hogy most lett éppen ezer barátja a Facebook-on
a CsermelyBlognak. Köszönöm az Olvasóknak a támogatást itt/így is!
(A kép arra utal, hogy ilyenkor jön a fordulópont a támogatottságban )

 

Megosztás
Mennyire kiszámítható az emberi viselkedés?
Avagy: Mennyire Nagy a Testvér, aki minket figyel?

Az elmúlt években sorra jelentek meg olyan tudományos dolgozatok, amelyek az emberi viselkedés kiszámíthatóságát támasztották alá. A rólunk gyűlő adatok tényleg ennyire beazonosíthatóvá teszik a jövőbeli lépéseinket? A Nagy Testvér nemcsak figyel minket, de már a jövőnket is ismeri? E a gondolatokat járja körül ez a blogbejegyzés.

Az emberi viselkedés mind időben, mind térben nagyon precíz törvényszerűségeket követ. A viselkedés jósolhatóságát nagymértékben javítja az, ha a jóslást készítők figyelembe veszik a „jóslandók” lelkiállapotát is. Jósolható az is, hogy a jövő héten bemutatott filmre hányan fognak jegyet váltani, a hetek múlva kibocsátott videójátékot hányan fogják megvenni, és hogy a még nem is ismert énekszámot hányan fogják majd letölteni.

A jóslásokat igencsak megkönnyíti, hogy az összekötöttségünk miatt a viselkedésünk önerősítő köröket produkál (ez a techno-csürhe hatás…). Mindazok, akik a saját fejüket használják, sokkal megjósolhatatlanabbak maradnak, mint az átlag. Ráadásul válság esetén sokkal nagyobb eséllyel lelik meg a kiutat. Advent idején ez az igazán elgondolkodtató jó hír, a személyes tanulsággal is bíró üzenet. Ma is születik olyan, aki másfele megy, aki új világot ad és mutat. Nézzünk tehát körül – és vegyük észre őt saját magunkban.

 

Megosztás
Hogyan terjednek az információk a bonyolult rendszerekben?
Avagy: A jó hír közvetítőket is igényel.

 

A bejegyzésben a komplex rendszerek információterjedésének három fajtáját, a „bolyongásosat”, az „ugrásszerűt” és a kettő közötti átmenetet mutatom be. A nagyon laza rendszerek szétterjednek, felfedeznek, de kis hatékonyságúak, és ezért csak forrásgazdag környezetben nyerők. A szélsőségesen erősen összekötött szerveződések egyetlen feladatra specializáltak, azt viszont nagyon hatékonyan végrehajtják. Az ilyen viselkedés forrásszegény környezetben nyerő.

A fenti két, szélsőséges információterjedési módnak csak az átmenete teszi lehetővé azt, hogy a komplex rendszerek fejlődhessenek. Ilyenkor az információ a csoportokon belül gyorsan halad, de a csoporthatárokon néhány olyan ponton megáll, ahol a csoportokon belüli alternatív utak összetalálkoznak.

Ha szűkülni kezdenek a források, akkor az információk egyre többször jelennek meg a rendszer szélein található kitüntetett pontokon. Ha két rendszer úgy találkozik egymással, hogy két ilyen pontja összeér, akkor az információ átkerül az egyik rendszerről a másikra. Ezzel mindkét rendszer stabilizálódik. Esély teremtődik a tartósabb együttműködésre. Ha mindez stabilan fennmarad, akkor megtörtént a ritka csoda: kialakult egy magasabb szerveződési szint.

Megosztás
A mai kor két fő erénye -- ami tulajdonképpen egy…
Avagy: Karácsonyi meditáció azért, hogy jobbak legyünk

Az erényes élet jelentősége sokkal nagyobb ma, mint amilyen régebben volt. Az információrobbanás korában a követendő minták és vélekedések ezrei zuhognak ránk súlyozatlanul. A hiteles minta egyre nagyobb kincset ér. Érdemes tehát a karácsony szeretetteljes csendjében elgondolkodni azon, hogy a régi korok erényei hogyan fogalmazhatóak meg ma.

Az erények rendszere összefügg, gyakorlójának integritást, helyes életutat ad. A legfontosabb erény voltaképpen egyetlenegy: aki az Egészet érzi, az egyben érzi azt is, hogy az Egész merre fejlődik, és hova megy. A kör itt zárul be: ahhoz, hogy az Egész Egészként kialakuljon, legyen és maradjon, az Egészet építeni, és nem rombolni kell.

A válság felértékelte az Egész látását, őrzését és gazdagítását. Válságban ugyanis az önerősítő körök sokkal sérülékenyebbek, mint „béke” idején: ilyenkor a rombolás mellett az építésre való restség is fokozott hiba. A Karácsony az a kereszténységben, ahol a szövetséget újrakötő Istenfiú születése megteremtette a lehetőséget az Egész megéléséhez, és az Egész állandó fejlődésében való személyes részvételhez is. Nagyon boldog, az Egészet építő Karácsonyt, életet kívánok minden Blogolvasónak!

Megosztás
Az együttműködés új világa
Avagy: Mi minden erősítheti az együttműködést az új évben (és tovább...)?

E bejegyzésben (a múlt szilveszteri blogbejegyzés gondolatmenetét folytatva) az együttműködésre nevelő mechanizmusokból írok le néhányat, és azt latolgatom, hogy a nyugati embertípus milyen vonásaiban alkalmas (és miben alkalmatlan) az emberiség előtt álló létfontosságú változásoknak a véghezvitelére.

Három az „együttműködéspárti” mechanizmusok közül: A) Forrásszűkülés esetén együtt kell működni ahhoz, hogy a források maradéka elérhető legyen. Ilyenkor az egyedek is úgy változnak meg, hogy nagyobb eséllyel képesek a tartós együttműködésre, mert így a korábban elérhetetlen források is megszerezhetővé válhatnak. B) A hosszú távú gondolkodás elősegíti az együttműködést. C) A Facebook-korban „mindenki ismer már mindenkit”. Ez visszahozhatja az együtt nem működők megjelölésének és kirekesztésének az ősi közösségekben honos gyakorlatát.

Az együttműködés három lehetséges akadálya
(a sok közül): A) A nyugati ember már nyelvében is egocentrikus. B) Mindent a pénzre bízunk, holott ismert, hogy a pénzbeli juttatás aláássa a belső motivációt. C) A teljes bizalomnak van egy olyan minimális szintje, ami alatt egy szokásos társadalmi hálózatban az együttműködés összeomlik. Összefoglalva: együttműködés ÉS versengés egyaránt kell. Az individualizmusunkat igénylő nagyon fontos személyes döntés éppen az, hogy mikor melyikből mennyi a helyes. Ezekkel a meditációra hívó gondolatokkal kívánok minden kedves blogolvasónak nagyon boldog új évet!

Megosztás