Tisztelt Olvasó!

A blog bejegyzéseit időben visszamenő sorrendben, havi bontásban az alábbi linkekre való kattintással érheti el. Köszönöm megtisztelő érdeklődését!
Hogyan juthat el a tehetség az igazi sikerhez?
Avagy: Jonathan Livingston, a sirály tanulságos története

Ritka az, amikor egy teljes blogbejegyzést egyetlen történetnek szentelek. Most mégis ezt teszem, mert úgy érzem, hogy Richard Bach: „Jonathan Livingston, a sirály” című meséje annyira jól összefoglalja a tehetség igaz életútjának a lényegét, hogy ahhoz hozzátenni nem érdemes és nem is lehet.

A legtöbb sirályt az evés, nem pedig a repülés érdekli. De ezt a sirályt nem az evés érdekelte, hanem a repülés. Jonathan Livingston mindennél jobban szeretett repülni. Jonathan sirály felfedezte, hogy az unalom, a félelem és a harag az oka annak, hogy a sirályok élete oly rövid. És mivel ezek őbelőle eltűntek, élete hosszú és boldog volt. 

A szeretet benne úgy nyilvánult meg, hogy érezte: a megismert igazságból át kell adnia valamit egy olyan sirálynak, aki csupán arra vár, hogy az igazságot maga is megismerje.
„Meg kell tanulnod az igazi sirályt látni bennük, a jót mindegyikükben, és segíteni nekik, hogy ők is meglássák magukban. Ezt értem én szereteten.”
 

Megosztás
Egy éves lettem!
Avagy: Köszönet a CsermelyBlog látogatóinak

A CsermelyBlog egy éve, 2009. november 6-án, pénteken indult el. A blogíró (a mostaninál a még kicsit nagyobb hajjal a képen balra) szívből jövő köszönetet mond mind a 30 ezer látogatónak (példaként a képen jobbra), akik összesen 250 ezerszer néztek meg valamilyen oldalt a blogon. Ezekből (méltatlanul) a Bemutatkozás vezet 6600 letöltéssel, amelyet a „Milyen a jó tanár?” bejegyzés követ 5800 látogatóval. Az oktatással kapcsolatos összefoglalásra 4200-an voltak kíváncsiak, de már ott van a nyomában a nemrégen indult Liliomos Mozgalom is 2500 látogatóval. Nagyon köszönöm annak a nagyszerű közösségnek, amelyik a bejegyzéseknél sokkal jobb hozzászólásokat ír, az együtt gondolkodást, és az eddigi négy blogtalálkozó hihetetlenül jó légkörét. Így tovább! 

(Születésnapi „ajándékként” örömmel jelzem, hogy Kapitány Katalinnal, a Természet Világa szerkesztőjével megkezdtük a CsermelyBlog első évéből „Hálózatfilozófia” címmel 2011-ben a Vince kiadónál Szűcs Édua karikatúráival megjelenő összeállítás szerkesztését.)

 

Csermely Péter

Megosztás
Az együttműködés alaphelyzetei és az iskolai csalások konkrét példája
Avagy: Beszámoló a negyedik blogtalálkozóról
 
 
A találkozó az előzőnél sokkal családiasabb légkörben zajlott, egyfajta baráti klub-hangulat mind a szünetben, mind az előadások utáni nyüzsgésen is tapintható volt. Elsőként Szabó György a játékelmélet szemszögéből mutatta be az együttműködések természetét. A „kölcsön kenyér visszajár” stratégia következetes alkalmazása folytonos oda-vissza büntetéshez vezet. A megoldás: időnként megbocsátunk a másiknak. Ez – ha jobban belegondolunk – az emberiség egyik kulcskérdése.
 
A szünet után Orosz Gábor az iskolai csalások konkrét példáján mutatta be a szabálykövetés természetét. Ezzel kapcsolatban az igazi kérdés az, hogy az értékrendszereink mennyiben közösek, és eltérő részükhöz mennyire görcsösen akarunk ragaszkodni. Fontos, és sokszor át nem gondolt tanulság, hogy a csalás visszaszorításához a belső motivációk túlsúlyát kell kiépíteni a külsőkkel szemben. E mellett Etikai Kódexek alkalmazása hatékony eszköz lehet, ha konszenzus van a tartalmukról, és a résztvevők betartják őket.
 
Megosztás
Az objektivitás határai
Avagy: Mi mindennel tudjuk mi emberek, átverni magunkat?


Képesek vagyunk-e a tisztánlátásra? A blogbejegyzés néhány megdöbbentő tényt sorol fel a befolyásolhatóságunkról és az ezzel kapcsolatos emberi gyengeségeinkről. Az első, a holdudvarhatás szép példája, ahol ugyanazt az embert 6 centivel magasabbnak vélték, amikor professzorként, semmint akkor, amikor tanársegédként mutatták be.

Bizonyított, hogy az amerikai választásokon egy férfiasabb képű jelölt nagyobb eséllyel nyer, mint egy puhább, kedvesebb arcú férfi. Azt is igazolták, hogy sportgyőzelmeket követő tíz napban a hivatalban lévő elnök szavazati aránya 1,6 százalékkal megnő…

Nehéz tárgyak megfogása után az állásinterjút készítők fontosabbnak tartották az éppen akkor érkező jelöltet, mint a többieket; durva felszínű tárgyak érintése után ugyanazt a szociális konfliktust sokkal nehezebbnek gondolták, mint puha felszínű tárgyak érintése után; kemény tárgyak érintése megmerevítette a tárgyalási pozícióikat. És ezek csak ízelítők az objektivitásunkat alaposan kétségbe vonó sok-sok tényező közül…

Megosztás
Hogyan egyeztethető össze a tudomány a hittel?
Avagy: Mi a különbség az emberi megismerés négy formája között?

 

Advent első vasárnapjához közeledve a tudományos és a hitbéli megismerés különbségeit foglalom össze a bejegyzésben. Én a tudományt is és a hitet is úgy szemlélem, mint az emberiség egy-egy nagyszerű kísérletét arra, hogy megismerje a körülvevő világot. A megismerési formák még kettőt, a köznapi és a művészi megismerést foglalnak magukba. 

A köznapi megismerés már egy csecsemő számára is adott. A művészi megismerés nagyon általános, nagyon alapvető, sokszor csak az érzelmek szintjén megélhető információkat foglal egy-egy kiváló alkotásba. A tudományos megismerés az embernek a köznapi megismerés során a világról alkotott elemi ismereteit rendszerező tevékenység. A világ egészének egyszerre történő megismerésével (talán helyénvalóbb itt a szó, hogy a világ egészének a lényege felőli megbizonyosodással) a hitbéli megismerés foglalkozik.  

Összefoglalva: A köznapi megismerés a világ részleteinek a részleteit mutatja meg. A művészi megismerés a világ teljességének a részleteit mutatja meg. A tudományos megismerés a világ részleteinek a teljességét mutatja meg. Végezetül pedig a hitbéli megismerés a világ teljességének a teljességét mutatja meg.

 
Megosztás